Telepocakkal pötyögök, tehát sok jóra és értelemre ne számíts, lásd: a bejegyzés címében Tolkien Egy Gyűrűjén lévő felirat feldolgozása.

Ash *** durbatulûk, ash *** gimbatul, ash *** thrakatulûk, agh burzum-ishi krimpatul!

Csak tudnám, hogy mordori nyelven hogyan írják a dal-t =)))

Inkább csak mesélek én is...

Volt egyszer, hol nem volt, a Másodkor kezdetén, ott, ahol az eregioni tünde kovácsok Annatar és Celebrimbor vezetésével a Hatalom Gyűrűit készítették, élt egy Sta#1 felhasználónevű idegen, kinek ízlése a Szomorú Vasárnap című örökzöld csodálatos dal lévén nagyon kifinomultnak és szépnek mondható. Sta#1 megkapja a hely dincs-jét, mely jelen esetben képzeletbeli fele királyságom, amiért a köz örömére a földlakók elé tárta Szomorú Vasárnap dalgyűjteményét a világ 2 nyelvén (magyar és angol). Dincs! Vége! (azért e dal tudtommal nem Isildur végzete... de elég is ha csak a miénk)
Namármost, minimum 5 napig e dalra kelek és fekszem, esetleg hétvégén e dalra étkezem dél környékén. Aki szintén kedveli a fent említett művet - így vagy úgy - és kiváncsi valamely változatára jelezze azt.

Szomorú Vasárnap:
Hot Jazz Band, Jávor László, Hernádi Judit, Kalmár Pál, Erox, Bodrogi Gyula, Edvin Marton, Bangó Margit, Karády Katalin, Koós János, Korda György, Köteles István, Lakatos Miklós, Póka Angéla, Németh József, Lente Lajos, Seress Rezső, Sebő Miklós, Németh József, Marozsán Erika, Maros Gábor

Gloomy Sunday:
Sinead O'Connor, Billie Holiday, Heather Nova, Gitane Demone, Diamanda Galas, Björk, Christian Death, Kronos Quartet, Lydia Lunch, Portishead, Sarah McLachlan

Nálam abszolút nyertes a Köteles István és Póka Angéla (alap) féle feldolgozás, angolul pedig Björk és Portishead viszi el a pálmát. Tényleg... hiánycikk a listából Kapócs Zsóka... whiii...

Bár a fent említett (tulajdonképpen a mai blogbejegyzés alatt eleddig folyamatosan hangoztatott...) dal (mit dal? gyönyörűség) igencsak szomorú, sőt, még annál is szomorúbb, azért hangulatom igencsak jónak mondható, köszönhető ez újonnan betanult élethez-való-állásomnak. Jobbanmondva az élet egyes fricskáihoz való hozzállásom változott. Már-már komédiaként könyvelem el az olyan jeleneteket, melyek miatt pár hónappal ezelőtt falnak mentem volna, vagy csak mezei mód elsírom magam este vaksötétben a paplanom alatt. De ha más szemszögből is nézed a rosszindulatú embereket, mégpedig úgy, hogy őket is ugggyanúgy kibeszélik és megjegyzéseket tesznek ugggyanúgy rájuk is, mint ahogyan azt Ők is előszeretettel megteszik, kedvem támad mosolyogni. És a legviccesebb az egészben, hogy az ilyen emberek nem is sejtik, hogy velük is ugyanazt művelik, melyet esetenként ők is megtesznek.
Megint léptem egy szintet. A fenének kell Bear Grylls a túléléshez! =)

És akkor most képzelj ide egy Ford Fairlane-féle farkasüvöltést jól ismert szófordulatával melyet esetleges csipkézett dobhártyával rendelkező idetévedt látogatók miatt most nem idéznék...