Visszatértem, mint az október végi influenza évről-évre.
Hááát komolyan mondom ezeket a csodás emberkéket akikkel összehoz/összehozott a sors... Elképesztő. Lehet, hogy előbújt a karácsonyi hangulaton felül egy kedvességre igen nagyon érzékeny énem is.
- Munkahelyemen imádnivaló kolléganőim vannak,
- csavim meghívott Facebook-ra (amely cselekedet borzasztóan kellemesen esett),
- engedéllyel és segítséggel lerajzolhatok egy igazán szimpatikus és szeretni való emberkét,
- testvérem boldog és egészséges, szüleim úgyszintén,
kell ennél több?
Ráadásul rend van körülöttem minden téren, amely érzés felbecsülhetetlen. =)
Mozizni akarok hétvégén és kínait ebédelni!!!
Legyünk azon, hogy dolgaink jól végződjenek. Némelyek többet törődnek dolgaik helyes menetével, mint a cél szerencsés elérésével. Pedig a balsiker szégyene mindíg többet nyom a latban az igyekezet elismerésénél. Aki győz, nem köteles számadásra. Legtöbben nem látják a közelebbi körülményeket, csak a jó vagy silány eredményt, úgyhogy mások jó véleményét sohasem veszti el, aki eléri célját. A jó vég mindent bearanyoz, akármennyire ellene szól az eszközök helytelensége. Néha az is művészet, ha a művészet szabályai ellen cselekszünk, ha másképpen nem juthatunk el a kedvező eredményhez.
Gracián Baltasar
#66
A mindent-bármi-áron résszel azért nem értünk teljesen egyet...
Utolsó kommentek