Egy kis nyomorult hiányzó macskaköröm miatt köbö másfél órája próbálom (próbáltam, múltidőben) helyrerázni a sablonomat. Őrület van. Én és a technika. Nem terveztem, hogy ma estém nagy részét kockulva töltöm, dehát próbáljon meg az ember leánya előre tervezni...

4 éve dolgozom együtt jelenlegi kolléganőimmel, 4 év alatt egyszer sem lettem lepistikézve, ma viszont kétszer is! :D Reggel munkába menet összefutottam Editemmel, aki miközben telefonon újságolta, hogy éppen úton van, engem úgy emlegetett a vonal túlvégén lévő emberkének, hogy "itt jön velem Pistike... öööö Pircsike is." x)) Jót vigyorogtam rajta, mire az irodába értünk már el is felejtettem, meg sem említettük a többieknek... Délután Magdusom már nem emlékszem milyen témában, de leszólított, hogy "Pistike", aztán Ő is gyorsan javított és bocst kért. x) Elmondtam, hogy semmi gond, mert ma már egyszer le lettem Pistikézve... De hogy ennek milyen rejtett jelentése lehet...? =))) Pistike... Anyumat megkérdeztem aztán este, hogy ha fiúnak születek, akkor milyen nevet kaptam volna, megleptem kérdésemmel, de rövidke gondolkodás után elárulta, hogy akkor most Imre lennék. x)
Az ilyen s hasonló véletlenek mostanában elég sűrűn jelentkeznek szerény kis életemben, egy picit meg is rémülök tőlük, de... érdekesek. =)

Szeretnék egy nem elfogult emberkét keresni, aki nyílegenesen kimondja ami szemén keresztül szívét nyomja, ugyanis megrajzoltam egy portrét, viiiszont valami nem kerek még rajta teljesen úgymond, ha beleőszülök sem jövök rá, hogy mi lehet az... Lehet, hogy megkörnyékezek majd valakit... Persze itt van Susi pár utcányira, de ha egy háromszor-négyszer sáros csizmával megtaposott famentes rajzlapot tennék az orra elé sem lenne hajlandó direkt mód hibát keresni benne. Azért ha vájtszemű vagy nem-vájtszemű szívem egyik csücske bevállalná nagyon lekötelezne vele. Köszönöm.

Ó! Ma már péntek van már?! *fanfár*