Hogy miért ez a helyváltoztatás? Megelőzve Miss X ezirányú kérdését (mert gondolom kapok majd a fejemre amiért előzetes körvéleménykérdés nélkül elköltöztem) közlom, hogy kiolvastam Stephen King Lisey-jének történetét, ahh fantörpikus könyv, imádom! Ha valaki olvasta akkor tudja mi az a "dincs" és megérti a címváltoztatásomat és azt, hogy mit is jelent, ha valaki nem, az olvassa el a könyvet és megtudja mi is ez a "játék"... :P Ingyen reklámozom King-et. Ezért simán megérdemelné(n)k egy budapesti dedikálóestet, nemdenincsigazam? Morcos is voltam, amiért csak Robin Cook látogatott el kishazánkba. Bevallom szégyenkezve, bár ismerem Cook bácsi munkásságának csúcsműveit, viszont olvasni nem olvastam őket... Film formájában láttam réges-régen. Anyumnak van tőle jópár könyve, de valahogy az én életemből kimaradtak a kórházi krimik. Vavyan Fable, Stephen King és Dean R. Koontz. Ők az én dobogósaim.
Tudtátok hogy Hugh Laurie írt könyvet? Én a mai napig nem tudtam... Újabb szégyenpont. Most viszont itt fekszik mellettem az A Balek című Laurie alkotás, ma éjjel nekiesek. Majd megírom róla a kritikát.

Ma olyan nagyon jó volt az idő, és olyan nagyon jót bográcsoztunk, mmmmm! Viszont a délelőttöm... atyaég az valami katasztrofális volt. Gondoltam, hogy mire szüleim megérkeznek készítek nekik valami finomat. Ki is lestem egy újságból egy Pávaszem nevezetű csodaságot, összeírtam mely hozzávalók nincsenek itthon, majd elmentem beszerző körútra. Eddig minden rendben ment, vettem tojást, vaníliás cukrot, porcukrot, szódabikarbónát, kakaót. Most nem írom le a teljes receptet mert csak elszomorítana =) de a lényeg, hogy első alkalommal a krémet kellett elkészíteni. Nos ez elég jól sikerült, leszámítva azt a kis bibit, hogy pöppet csomós lett. De egyébként tényleg írtó finom lett na.
Következő lépés a tészta elkészítése. Habosra kavartam-kevertem habverővel a tojások sárgáját a kristálycukorral, ehhez kellett hozzáadni a kakaót, lisztet, szódabikarbónát, és... a keményre vert tojássárgáját. Aham... Szombat lévén minden mentalizmusomat bevetve sem találtam sehol a robotgépet. Először megpróbáltam kézzel, habverővel, de nem az én súlycsoportom ez a feladat. Aztán már kínomban elővettem egy turmixgépet. Persze esélyem sem volt. Valamennyit elértem vele, de hogy nem kemény lett az állaga, az biztos, mindenesetre nem akartam kidobni amivel eddig készen lettem, így gondoltam lesz ami lesz, uccu be a sütőbe. Egyszómintszáz a vége mindezen sütkérezésnek az lett, hogy kitöltöttem 3 öblös pohárba először a töltelék krémnek szánt trutyit (ami mellesleg megjegyzem mégegyszer: fincsa volt) aztán mivel pehelykönnyü maradt a tésztának szánt másik trutyi ez utóbbit rá a krémre. A végeredményt pedig megszórtam "csokicsontikkal", jól nézett ki, de a gyomormosás garantált mellé. Az egyiket apum megette, előtte mondtam neki, hogy úgy nézd Édes, hogy a tetején a barna az a tésztája, amit az alján látsz az a krémtöltelék. Azt mondta, hogy oké, akkor úgy eszi. A másik kettőt lehúztam a vécén. Tudom, tudom, ételt nem dobunk ki és nem húzunk le a vécén és nem dobálózunk krémes süteményekkel és egyébkéntis. Egyszerűen nincsen érzékem a sütést igénylő dolgokhoz... Maradok a gáz fölött.

Danny Blue az Uri-utód! Hihi! Danny Bluri. Rá szavaztunk, összesen 3 sms-sel,

tehát szívesen Danny. Pantherától a rosszullét kerülgetett ha megláttam, szerintem nem igazán kerek a srác (bocsi Panthi), Lui-tól pedig akkor amikor megszólalt (bocsi Lui). Lui egyébként is a bögyömben volt az átlátszó bűvésztükkjeivel és hogy annyira hülyére vette a közönségét. Pfuj. Győztünk ez a lényeg.

Megyek olvasni.