DINCS

Heti Szigetelésem előtt ma még jól kifárasztottam önnönmagamat mind testileg, mind szellemileg egyaránt. Viszont így éjfél előtt jópár perccel szerintem kijelenthetem, hogy igazán termékeny és jóhírekkel gazdag napot zárok.

Reggel felkeltem természetesen vízes fiaink olimpiai szereplésének élőben követésére, melyet nem bántam meg, és bár végig izgatottan lestem őket mégsem kaptak ki... :D Átokmentes volt a reggel.
Aztán - ahogyan azt már volt szerencsém az elmúlt napokban magyar úszók részéről is hallani - egyéni csúcsomat megdöntve előkészítettem magamat (tus, hajmosás, "mitvegyekfel" probléma megoldása) a fővárosra.
Először elgyalogoltam a Nyugatinál található postára melynek postaboltjában mára már szinte törzsvásárlónak számítok, onnan átcammogtam a Westendbe szintén rekord-enni (mást ott nagyon nem lehet, esetleg csak szájat tátani az árakon és mozizni, vagy csak lehűlni majdpedig a párától megfulladni a művi vízesés "lábánál"), mivel Susi - aki nem "szusi" hanem "susi" - veleszületett tulajdonságai közé tartozik a késés, én viszont ennek az ellenkezője vagyok: szeretek a megbeszélt időpontnál hamarabb ott lenni a megbeszélt helyen. Ettől általában hülyét kapnak az emberek, de ez van.
Tehát forróságban tele gomorral gyalog át a hídon, onnan pedig el az Erzsébet krt-ra. Mondanom sem kell, nagyon jól kezdtem ám érezni magamat kis idő után... Sebaj! Susi azzal érkezett, hogy beszerzett nekem egy 120x60 centis spanyol zászlót, mellyel majd holnap "lep meg" ismételt és hosszútávú összefutásunk kapcsán. Mondta Ő. Áááá - mondtam én... - akkor majd spanyol zászlóba tekeredvén fogok aszalódni majd sárban-dagonyázni a héten veled. Nem hozott fel különösebb kifogásokat ez ellen. Mert volna?

Kathy írt és küldött két fotót a Gruber bácsis találkájukról. Azt pötyögte, hogy aláíratta a Munkustrap-emet hősünkkel, és hogy tegnap (hétfő) feladta azt már a postán, és hogy reméli: örömmel fogadom majd Gruber bácsi sorait... Örömmel? Valószínűleg fel kell majd locsolni. Mekkora dolog már ez nekem! Egykoron meglestem DVD-n a 80-as évekbeli Macskák musicalt aranyhangú, macskatestű Broadway sztárokkal, megalkotom tőlem telhetően kedvenc cicusomat Munkustrap-et, megismerkedek a világháló segítségével Kathy-vel a Munkustrap-et alakító Michael Gruber honlap szerkesztőjével aki van olyan kedves és küld nekem egy sablon-Gruberszignósfotót, aztán amikor arra kérem, hogy elküldöm neki a rajzomat ugyanmár szignóztassa le személyesen Michael-el Ő boldogan okay-t mond/ír, és tessék, múlthéten személyesen Michael Gruber fogta ama szent két kezébe az általam alkotott önmagát és valószínűleg látta is azt =) és írt is rá valamit, amit Kathy nem árul el, tehát kissé fogvacogva várom a sorokat... =) Kell ennél szebb szabi? Ráadásul itt van nekem Enikő és Strawberry, és Strawberry és Enikő, akik kedvességéért és ismerettségéért már érdemes volt elkezdeni az embernek blogzani. Susi-t már meg sem említem... (bár őt nem itt ismertem meg, de a fejlécben látható úriembernek sok köze van hozzánk), "és még sokan mások" ha már a sablont emlegettük.

Négy óra múlva pedig - jóesetben - ébredek, ugyanis Cseh Laci döntőt úszik, nem elfelejteni!