Heti szabim alatt rákattantam (ebbe a "hibámba" minden évben beleesek) a Tour de France-ra, melyet ha egyszer elkezd követni az ember igencsak nehezen tud elszakadni tőle. A szerencsém az, hogy bár nem személyesen a helyszínen, de kéthetes - még javában tartó - szabadságomnak köszönhetően - és John Logie Baird-nak hála - élőben követhetem az eseményeket.
Mivel nem tudok versenysportot nézni úgy, hogy ne lenne favoritom, tavalyi kiskedvencem Augé helyét e szerepkörben a Caisse d'Epargne csapat vette át (a kis telhetetlen, mi?), úgymint a spanyol hódítók Valverde (nagy fazon), Pereiro, Arroyo, Sanchez Gil, Lopez Garcia, Acosta, Gutierrez, továbbá a két hazai pályán kerekező Portal és Coyot. Hát hajrá. =) Gondolom kerékpárosok körében nem illik a "kéz és lábtörést" köszöntés... Egyébként sem világos számomra hogy mi ennek a nem-éppen-kedves jókívánságnak az úgymond értelme. Mindegy is... Sárguljatok, zöldüljetek, pirospöttyöződjetek. Ennyi.
"Ma már máma van már" tartja a szólás, így nyugodt szívvel nyilatkozhatom: ma este lesz még aztán igazi izgalomdús sportesemény, ugyanis Keményfiaink ütköznek Szerbia vízes srácaival, a játék pedig nem babra, hanem a döntőbejutásért megy. Hajrá nektek is!
Rám is vár egy nagy feladat, vasárnapig rendet rakni, takarítani, erre adott nekem a ma és a holnap, s persze az ezen napokhoz tartozó éjjelek. Talán igénybe fogom venni ez utóbbiakat is. Dehát úgy szép az élet ha zajlik.
Boldog Új Pénteket!
Utolsó kommentek